A Kínai asztrológia története
A keleti filozófia, és asztrológia, a császári évkönyvek feljegyzései alapján i.e. 2697-re nyúlik vissza. A Sárga Császár uralkodásának idején, i.e. 2697-2597 között alkották meg a kínai írásrendszert, valamint a naptárat.
A tradicionális kínai naptár, „lunisoláris naptár”, mely csillagászati számítások alapján határozza meg az évek és a hónapok kezdetét. Hordozza a holdnaptár és a soláris naptár jegyeit is. A tradicionális új év az Újholddal kezdődik, mely körülbelül a téli napforduló és a tavaszi napéjegyenlőség közötti idő felénél lévő Újhold szerint kerül kiszámításra. Ennek dátuma változó. A lunisoláris naptárban a hónapok holdhónapok, mindig pontosan Újholdkor kezdődnek. A napok pedig éjféltől éjfélig tartanak.
Nem csak évszámokkal számol, hanem minden egyes évhez, hozzárendel egyfajta „minőséget”, mely két fő jellemzőből áll. Mennyei törzsekből, és Földi ágakból. Folyamatosan követve egymást, adják ki a hatvan éves ciklust.
A Kínai Nap új év (solár év), minden év február 4-re (+/- 1 nap) esik. A Nap látszólagos égi útvonalát veszi figyelembe, és a Földet tekinti középpontnak.
A Kínai Hold új év (lunáris év), másnéven „Tavaszünnep”. Az egyik legnagyobb ünnepnek számít Kínában. A téli napforduló, és a tavaszi napéjegyenlőség közti idő felénél bekövetkező Újhold időpontja. Kezdete változó, január 21 és február 20 közé esik.
A kínai asztrológiának több ága is kialakult. Az egyik részük a nap- (solár), a másik a holdnaptárt (lunár) veszi figyelembe. A Négyoszlopos asztrológiai irányzat a soláris naptárt, a Bíborcsillag asztrológiai irányzat pedig a lunáris naptárt használja.
A Négyoszlopos asztrológia (más néven Ba Zi) jelentése „nyolc karakter”. Két sorban, négy oszlopban írja le a személyiséget, és a Xia (Hszia) soláris naptárt veszi alapul. A hónapok nem elsején kezdődnek, hanem a Nap helyzete alapján határozzák meg. Tehát arra az időpontra, amire a képletet felállítjuk, pontosan kell tudnunk, a Nap helyzetét az égbolton. Az „órák” két órás ciklusok, és a nap, nem 00:00-kor kezdődik. A tíz Mennyei törzs, és a tizenkét Földi ág kombinációja alkotja a horoszkóp ábrát. Ezek a kínai asztrológia szerinti öt őselem: a Tűz, Föld, Fém, Víz, Fa jegyeit hordozzák. Mindegyik elemnek van egy pozitív, aktívabb Jang, és egy negatív, befogadóbb Jin megnyilvánulása. A pozitív, negatív, polaritásokat jelölnek.
Az öt őselem megtalálható az öt ősbolygóban. A keleti asztrológiai rendszer, minden bolygót, analógiában besorolt valamelyik elem fennhatósága alá.
Mars – tűz
Szaturnusz – föld
Vénusz – fém
Merkúr – víz
Jupiter – fa
Az öt őselem, három fő irányban tud egymással kapcsolódni, tud hatni egymásra. Egymást táplálva, vagy támogatva, egymást fárasztva, és egymást rombolva, vagy kontrollálva.
A horoszkóp megmutatja, milyen elemekből tevődünk össze. Energetikailag ezek az elemek, különböző minőséget, energiákat képviselnek. Analógiában a nyugati asztrológiával, a bolygók is különböző minőségeket, princípiumokat jelölnek.
A nyugati és a kínai asztrológia is egy-egy önálló egységes egészet alkot. Az elemzések hasonló eredményt adhatnak. Mindkettő huszonkét szimbólummal dolgozik. Értelmezni mindkettőt, kizárólag a saját rendszerében lehetséges.
